A Gyepűvédők Szövetségének elméleti ismeretanyag vizsgakérdései

avagy, a

77 kérdés

(77 kérdésben összefoglalva a X. századi magyarságról szóló, legfontosabbnak ítélt ismeretanyag hét témakörben csoportosítva, amelyekből hét véletlenszerűen kiválasztottra  (témakörönként egyre) kell tudni a helyes választ a próbatevőnek.

Történelem

1, Mely törzsek alkották a Magyar Törzsszövetséget?
Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi

2, Mi a neve a Magyar Törzsszövetség Kárpát medencei letelepedésünk előtti utolsó szállásterületének és hol található ez?
Etelköz (jelentése: folyóköz), a mai Ukrajna déli része illetve Moldva területe

3, Mikortól meddig éltünk az Etelközben, és melyik ottani birodalommal álltunk szövetségben?
A 9. században éltünk ott, és előtte Kazár birodalommal álltunk szövetségben

4, Kik azok a „Kabarok” és milyen katonai szerepet töltöttek be a törzsszövetségen belül?
A honfoglalás előtti időszakban a Magyar Törzsszövetséghezcsatlakozó Kazáriai türk törzsek. Három törzsük volt, melyek a magyar hadrendben az előhadat alkották.

5, A hagyomány szerint, mi a neve a hét Honfoglaló vezérnek?
Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm

6, A történészek szerint mennyi lehetett a magyarság létszáma a honfoglaláskor?
A csatlakozott népekkel együtt 600.000 főben maximálják létszámukat.

7, Ki volt Kurszán?
Kurszán, Árpád fejedelemtársa. Kurszánt 904-ben a keleti frankok tárgyalni hívták és a tárgyalás során orvul meggyilkolták.

8, Mikor volt, hogyan végződött a honfoglalás művét lezáró Pozsonyi csata, és kik vettek részt benne?
907. Áldás havának (július) 3-5. napjain.
Egyik résztvevő az összevont magyar haderő a hagyomány szerint Árpád vezetésével, velük szemben a bajor és egyéb német erők, Luitpold herceg seregvezérletével. A csatában a Magyarok elsöprő győzelmet arattak,
És az Enns folyóig űzték a német had maradékait.

9, A hagyomány szerint miben áll a pozsonyi csata magyar vesztesége?
Ebben a csatában kapott halálos sebet Árpád Fejedelem, valamint fiai közül három, Tarhos Üllő és Jutas pedig itt vesztette életét.

10, Sorold fel a Magyar Fejedelemség, azaz az Árpád-ház X. századi fejedelmeit
Levedi (a magyarok első fejedelme)
Ügyek fia Álmos (†895)
------------------------------
Álmos fia      Árpád (895-907)
Árpád fia       Solt (907-?)
Jutas fia         Fajsz (948 körül, Árpád unokája,)
Solt fia          Taksony ( 948 után-972, Árpád unokája)
Taksony fia   Géza (972-997, Árpád dédunokája)
Géza fia         Vajk (997-1000, Árpád ükunokája), 1000 -1038 István néven király

11,  Hogyan zajlott a törzsek letelepedése?
A Kárpát medencébe költözött magyarság 7-8 törzse az ország belső részét szállta meg. A csatlakozott törzsek, és néptöredékek az ország peremén körben helyezkedtek el.

12, Hol voltak a Kárpát medencei fejedelmi székhelyeink a X. században?
A X. század első felében a felső-Tisza vidékre tehetjük a fejedelmi szállást, amely a későbbiek során a század második felében áttevődött Esztergom környékére.

13, Hogyan szervezte meg a Árpád Fejedelem az ország határvédelmét?
Az úgynevezett gyepűrendszer kialakításával.
A gyepű „határ menti védősáv, természetes és mesterséges akadályokkal”, mely gátolta az ellenség előrenyomulását (pl. sáncrendszer, kapuk, felperzselt területek, mocsarak, hegyek stb.)
A gyepű a gyepűelve és a lakot területek között helyezkedett el.
A gyepűelve („elv, elü valamin túl fekvő rész”) a belső védelmi vonalon, a belső gyepűsávon túl fekvő nagykiterjedésű legnagyobbrészt lakatlan határterület (955-ig a gyepűelve nyugati irányba az Enns folyó vonaláig terjedt, kb.150 km szélességben). Feltehetőleg Géza fejedelem alakítja át a gyepűrendszert elkezdve a megyeszervezést, ezen belül a határvármegyék kialakítását.

14, Ki volt Bulcsú?
A magyar hadak egyik vezére (Otto) Lehel-el együtt kivégeztette a vesztes augsburgi csata után.
A X század első felének nagyformátumú magyar vezetője, aki a horka tisztséget viselte. Több jelentős hadjáratot vezetett, járt Bizáncban is, ahol megkeresztelkedett. 955 ben az Augsburgnál történt csatavesztés után egy réven való átkelés közben elfogták, majd Regensburgban felakasztották.

15, Ki volt a Kende (Kündü)?
A kettős fejedelmi rendszerben a szakrális hatalom birtokosa a Főfejedelem.
Az ég és a föld közötti összekötő. Szimbóluma, méltóságjelvénye az arany napkorong.

16, Ki volt a Gyula?
A kettős fejedelmi rendszerben a Kende fejedelemtársa, a világi hatalom birtokosa, aki mellé illetve alá rendelődött a Főfejedelemnek.

17, Ki volt a Horka?
A Horka a magyar törzsszövetség rangban harmadik méltósága (valószínűleg a törzsek közötti főbírói tiszt viselője).

18, Kik az avarok?
Az avar éppoly lovas nép volt, mint a magyar és ugyancsak Belső-Ázsiából eredt. Jelentős birodalmat tudtak kiépíteni a Kárpát-medencében. Amikor Árpád népe hazánkba érkezett, az avarok már 568 óta itt éltek. A (késő)avarok utolsó kagánjuk halála után a Kárpát-medencében megérve a Magyar honfoglalást a X. századi magyarságnak szerves részévé váltak.

19, Ki volt Lehel?
Lehel, Lél (? – 955) a magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az augsburgi (lech mezei) csatában. Feltételezés szerint Taksony fejedelem fia, Árpád fejedelem dédunokája.
Magyar hadnagy, akit Augsburg után Bulcsúval, és a feltehetően „Árpád-házi” Sur-ral együtt Regensburgban felaksztottak. Emlékét krónikáinkban az a monda őrizte meg, amely szerint halála előtt kürtjével agyoncsapta a császárt. A Jászberényben őrzött Lehel-kürt mind korát, mind kidolgozását tekintve akár az övé is lehetett volna.

20, Sorolj fel három, a IX-X. században politikailag befolyásos államot és annak uralkodóját!
Keletrómai Birodalom    (Bölcs Leó 866-912; Bíborban született Konstantin 913-959)
Córdobai Kalifátus         (III. Abd Al-Rahmán 912-961)
Keleti Frank királyság     ( Madarász Henrik 876- 936; Gyermek Lajos 893 -911.
Kijevi Nagyfejedelemség (Oleg 879-912)
Dunai Bolgár Birodalom  (I. Borisz  ?- 907)
Itáliai Királyság               (I. Berengár 845–924)
Nyugati Frank királyság  (Kopasz Károly 823-877)
Morva Ország                (Szvatopluk ?- 895,)

21, Sorolj fel legalább 5 olyan európai területet ahová hadjáratot vezettünk, és jelezd, hogy közülük melyik volt sikeres, vagy sikertelen
( A vastagon szedettek győztes, vagy sikeres katonai akciókat jeleznek, míg a vékonyan szedettek sikerteleneket)
·  899: Itália, a Brenta folyónál a magyarok legyőzik Berengár királyt
· 901-904: Karintia, Bajorország és morva területek
·  904-905: Észak-Itália
· 906: Szászország
·  907: Pozsonyi csata
· 908: Szászország és Türingia.
· 909: Svábföld
· 910: Augsburg, Frankföld
· 911: Burgundia
· 912: Frankföld és Türingia
· 913: Bajorokkal vívtak az Inn folyó mellett
· 917: Az első olyan év, amelyben egyszerre két irányba indult hadjárat. Ny- Európába és Bizánc felé
· 919:  Szászország
· 922: Itália
· 924: Itália, Szászország
· 926: Bajorország és Svábföld.
· 927: Itália (Toscana, Apulia)
· 933: Szászország (Merseburg) és Itália
· 934: ismét két irányba indultak magyar csapatok. Az egyik sereg nyugat felé Metzig nyomult előre, a másik a Balkán-félszigeten bizánci csapatokkal harcolt
· 935: Burgundia és Aquitánia.
· 937-938: Nagyszabású nyugat-európai hadjáratok egyre kevesebb sikerrel
· 942: Ibériai-félsziget felé, egészen Andalúziáig
· 943: Ismét két irányba indul hadjárat. Bizánci Birodalom területére és nyugati irányba
· 947: Itália
· 948: Bajorország
· 951: Aquitánia
· 953: a Rajnán átkelve Vörös Konrád ellenfeleit semmisítették meg.
· 955: Augsburg
· 959: Bizánci Birodalom (Konstantinápolyig)
· 961: Bizánc területére
· 968: Thesszaloniké mellett.
· 970: Orosz, bolgár, besenyő szövetségben, hadjárat a Bizánci Birodalom ellen.

Fegyverzet, hadászat

22. Melyek a legjellemzőbb fegyverei a IX.-X. századi magyar harcosnak?
Íj, nyíl
Fokos (harci balta)
Szablya
Kelevéz
Kopja

23. Melyek a nomád íj (merev szarvú- összetett-visszacsapó íj) részei, és alapanyagai?
Fa alap: juhar vagy egyéb hajlékon fa
Merev szarv: csontból (pl. szarvasagancs), vagy keményfából
Íjkarok,
- külső oldal: enyvvel ragasztott ínrost borítás
- belső oldal: enyvvel ragasztott szarulemez
Markolat: mindkét oldalát csont lemezek fedik
Ideg: selyemzsinór vagy bél
Rögzítő, szorító kötés: a szarvak és a karok, valamint a markolat és a karok találkozásainál

24. Melyek a nyílvesző részei?
Kovácsolt nyílhegy: 6 alaptípusa ismert, legjellegzetesebb az un. sárkányidom forma
Vessző: fa vagy nád alapanyagú
Tollak: általában ragadozó madarak evezőtollaiból, különböző alakra vágva
Nyílvég (nyílajak): csontból (esetleg szaruból) kialakítva, vagy a fa saját anyagába mélyesztve

25, A szablya részei, formai jellegzetességei:

Penge: hegybe futó enyhén hajlított acél, domború szélén végig felfenve
Fokél: homorú szélén a penge hegy felé eső első szakasza van élezve
Markolat: a penge éle felé hajló, egykezes
Keresztvas: gyakori a keresztvas végeinek gömbformával történő lezárása
Hossza: 70-90 cm
Súlya: 50.70 dkg

26. Mik a kopja jellegzetességei?
A kopja 2-2,5 méter hosszú döfő fegyver, amelyet a magyar csapatok a 17. század végéig használtak. A lovassági kopja nyele a 12. századtól hosszú, masszív fanyél, míg a gyalogosoké karcsúbb és rövidebb volt. A kopjanyelek a késő középkorban vastagodtak meg.

27. Mi a kelevéz?
A kelevéz (ritkábban kelevíz) régi magyar, rövidnyelű dobólándzsa volt.

28, Mi a harcibalta és mi az előnye a közelharcban?
A harcibalta, a fokos a közelharc egyik eszköze volt. A lovasok, amikor nem használták, a nyeregre, avagy az övükre erősítve hordták magukkal.
A X. századi magyarok elsősorban a "kétkarú" fokosokat kedvelték amelyek mind hasításra, mind zúzásra alkalmasak voltak. (de sírjaikból előkerülnek a nyéltámaszos, egykarú példányok is)
A harcban a harcosok a harcibaltát a sisak, a vért és a pajzs átütésére használták.

29, Rajzolj egy jellegzetes keleti sisakformát amely a X. századi magyarjainknál is használatban volt:

30, Rajzolj le legalább három különböző formájú X. századi magyar nyílhegyet

31, Mi a neve a felajzott (készenlétben lévő) íj tárolására szolgáló-, valamint a nyílvesszők tárolására szolgáló tokoknak? (Rajzolj le egyet-egyet.)
·        A lövéskész állapotban lévő íj tartója a készenléti íj tegez. Általában bőrből készült. Veretes példányai rangjelzők is lehettek.
·        A nyílvesszők tárolására nyíltegez, avagy puzdra szolgál. Bőrből, vagy kéregből készülő, viszonylag merev állású, homokóra formájú tok. Általában fa aljdeszkával készül. A nyilakat ezen az aljdeszkán kialakított nyíláson keresztül, vagy a tegez testén kialakított függőleges ajtón keresztül tárazzák be. A homokóra forma felső részén található a tegezszáj, ami vagy nyitott, vagy fedéllel zárható. Ezen a tegezszájon át húzzák ki a nyilakat a tegezből.

32, Milyen rend szerint épült fel X. századi magyar had?
A tízes rendszer volt a meghatározó. Alapja a tíz főből álló tized, ezekből tíz alkot egy századot, (körülbelül) tíz század egy ezredet, és így áll össze végül az (ideális esetben) tízezer főből álló tömény (tumen).

33, A Gyepűvédők Szövetségében mik a tíznagyok-, a száznagyok-, a hadnagyok- és a hadurak megkülönböztető jelzései?
·        Tíznagyok: Hadrendünkben csak ők viselhetnek együtt egyszerű szarukürtöt, valamint ezzel együtt süvegükön és sisakjukon hordott egy db vadászmadár tollat
·        Száznagyok: Hadrendünkben csak ők viselhetnek karcolt mintás szarukürtöt, valamint ezzel együtt süvegükön és sisakjukon két vadászmadár tollat
·        Hadnagyok: Hadrendünkben csak ők viselhetnek faragott mintás szarukürtöt, valamint ezzel együtt süvegükön és sisakjukon három vadászmadár tollat
·        Hadurak: Hadrendünkben csak ők viselhetnek faragott mintás szarukürtöt, valamint ezzel együtt süvegükön és sisakjukon négy vadászmadár tollat

34, Mit állíthatunk biztosan a X. századi eleink haditaktikájáról?
Rendszeres gyakorlatozások során tökéletesen összeszokott lovasok alkották a hadseregüket.  Hadművészetük a korábbi és az egykorú pusztai hadak lovas harcászati tapasztalataira épült fel. Leggyakrabban idézett harci cselük: a támadás során a lovasok által kilőtt nyílzáporral szétzilálni az ellenséges sereget, majd visszavonulást színlelve, az előre elrejtőzött (saját) főseregükhöz csalni az ellent és ott legyőzni. Ezen kívül számtalan egyéb lovas harci taktika fegyelmezett, gyakorlott végrehajtásával (amelyekben a sztereotípiáknak ellentmondva, nyilván komoly szerepe volt a kiváló minőségű szablyáiknak, kopjáiknak, fokosaiknak is!) voltak képesek közel fél évszázadon keresztül az európai térség legmeghatározóbb hadi tényezőjévé válni.

Állattartás, növénykultúra, étkezés

35, Sorolj fel legalább 5 X. századi magyar háziállatot és írd melléjük csoportban tartásuk elnevezését (pl.: juh – nyáj)
ló - ménes
juh - nyáj
kecske - nyáj
szarvasmarha - gulya
disznó - konda
kutya (agár, kuvasz, esetleg puli(?) –falka

vadászmadarak
kisebb mértékben teve
kisebb mértékben baromfi

36, Írd le az alábbi háziállatok hímjének, nőstényének és kicsinyének nevét:
ló (mén/csődör, kanca, csikó)
juh (kos, jerke, bárány)
kecske (bak, mama, gida/gödölye/olló)
szarvasmarha (bika, tehén, borjú)
disznó (kan, emse/koca, malac)
baromfi (kakas, tyúk, csibe)

37, Sorold fel a X. századi magyarság által termesztett gabonaféléket
búza
árpa
rozs
köles

38, Sorolj fel legalább három fűszernövényt a X. századi Kárpát-medencéből
zsálya
tárkony
kakukkfű
medvehagyma
hagymafélék
lestyán
izsóp
majoranna
kömény
mezei menta
édespetrezselyem (turbolya)

39, Sorolj fel legalább három, jellegzetesnek tekinthető ételtípust, amelynek meglétét már a X. századi magyarjaink között is feltételezhetjük
lepénykenyér (lapótya, langalló, leppencs)
sajtok, túrók (juh, kecske, szarvasmarha)
frissen vágott-, szárított- és füstölt húsok, halak
friss és aszalt gyümölcsök (alma, körte, szilva, cseresznye, szöllő, barack, szamóca, szeder) és bogyók (csipke, áfonya, galagonya, kökény, som, egres) dió, mogyoró
szárított- és friss zöldségek, valamint főzelékekeik (répa, káposzta, bab, borsó, lencse, csicsóka, csalán, sóska, mezei saláta, martilapu)
gabonakásák
gombák
méz
tojásételek

40, Sorolj fel legalább három gyógynövényt a X. századi Kárpát-medencéből
orbáncfű
kamilla
lándzsás útifű
mák
cickafark
körömvirág
zsurló
kakukkfű
fekete nadálytő
orvosi veronika
vérehulló fecskefű
pásztortáska

41, Mi a „borc”
A pusztai lovasnépek sajátos ételkonzervje. (Főként a hadban járók, vagy a hosszú útra indulók praktikus úti-elemózsiája) Általában bőr tömlőbe, hólyagba, vagy ritkábban vászonzsákban tárolt szárított zöldségből, őrölt gabonából és szárított húsból álló ételalapanyag, amelyet csak forró vízbe kell szórni és tartalmas, tápláló ételt kapunk.

Kézművesség, művészet

42, Rajzold le a legjellemzőbb X. századi ötvös díszítőmotívumot:

43, Mi a nemez?
Tisztított, kártolt juhgyapjúból tömörített anyag.
“Összegubancolt birkaszőr. Az állati szőrök a víz, a hő és mozgatás hatására minden kötő- és ragasztóanyag nélkül összeállnak.
Állati eredetű rostanyag kellemesen puha, bolyhos, levegő-áteresztő és védelmet nyújt a szélsőséges éghajlat ellen.
Maga a "nemez" szó iráni (perzsa) eredetű és jelentése: "ver"; a nemezt készítésénél ugyanis összedöngölik, "összeverik", illetve kallálják összegyúrják

44, Sorolj fel legalább három honfoglalás kori hangszert!
Kürt, duda, dob, síp, furulya, korai „koboz“ (pengetős-vonós húros hangszer), doromb, csörgő

45, Sorolj fel legalább öt, olyan kézműves mesterséget, amely a X. századi elenik között létezett:
fazekas
ötvös
kovács (vasverő)
íjas
nyerges
kötélverő
csutorás (esztergás)
kádár
lószőrfonó
fa-, csont- és szarufaragó
üveggyöngy készítő

46, Sorolj fel az alábbi mesterségek szerszámai közül legalább hármat-hármat:
ötvös mintázók (poncok), kalapács, vésők, szurkos tál,lemez olló, fogók,
kovács (vasverő) üllő, kalapácsok, hidegvágó, fogók, fújtató,
nyerges gyalu, vonókés, fűrész, fúró, véső, faragókés, ács szekerce, nyereg-kaloda
szíjgyártó-bőrműves kés, vágóár, törőár, csontkés, mintázó vasak, lyukasztók,

47, Sorold fel a három legjellemzőbb, hagyományos női kézműves foglalkozást
hímzés
szövés
nemezelés

48, Rajzolj le egy jellegzetes X. századi magyar tűzcsiholó acél formát:

A társadalmi szerkezet, életmód

49, Milyen kisebb egységekre tagolható a törzsi szervezet:
Család: a mai értelemben vett (szűk) család közösséget számon tartanak, de nem ez a meghatározó közösségi elem, sokkal inkább a nagycsalád.
Nagycsalád: Férfiágon számított vérközösség, amely vagyon közősségben élt, és közösen szállásolt
Nemzetség: A nemzetséget több nagycsalád alkotta, melyek egy távoli őstől származtathatók, de a nemzetség nagycsaládjai között nincs (közvetlennek nevezhető) vérségi kapcsolat. A nemzetség feje a nemzetségfő régi névvel: Bő
Törzs: Egymáshoz kapcsolódó nemzetségek alkották a törzset. Számuk népenként változó. A törzsfő régi szóhasználattal: Úr

50, Új szállásra érkezéskor mi a nők, és mi a férfiak feladata?
A nők állítják a nemezhajlékot, a jurtát és berendezik a család otthonát, a férfiak a jószágokról gondoskodnak.

51, Mit jelent a szállásváltó életmód?
A nyári szálláson tavasztól – őszig, a téli szálláson késő ősztől-tavaszig tartózkodtak. Az egyes törzsek még a Kárpát medencei letelepedést követően is rendelkeztek téli és nyári szállással egyaránt. A szállásváltás általában egy folyó mentén történt.

52, Mi az a tamga?
A tamga családi tulajdonjegy, amely segítségével az egyes családok személyes tárgyait és a nagycsalád vagyonközösségének tárgyait különböztették meg. (pl. jószágbillog, stb)

53, Ki volt a nagycsalád feje és mi volt a szerepe?
A család férfiai közül a legidősebb, még „aktív” korban lévő vagy a legrátermettebb a nagycsalád feje. Szerepe a nagycsalád belső (feladatok kiosztása) és külső (adózás,a család képviselete a nemzetségi megbeszéléseken) dolgainak intézése. Nagycsaládján belül tejhatalmú úr, ő szolgáltat igazságot.

54, Mit jelent a „levitárus”, és a „szeniorátus” intézménye?
A levirátus: az elhunyt családfő közeli férfirokonainak (akár más anyától származó fiainak) azon jogát (kötelességét?), hogy az özvegyet feleségül vegye. Ezzel biztosították, hogy az asszony és hozománya, mint vagyon, a családban maradjon.
A szeniorátus: az az öröklési rend, melyben a család legidősebb, még aktív korban lévő férfitagja örököl.
E jogok alapján kívánta Koppány feleségül Saroltot, és e jogok alapján illette volna őt a fejedelmi hatalom.

55, Sorolj fel legalább három X. századi magyar települést a gyepűd területéről:
- ...
- ...
- ...

56, Kikből állt az úri (törzsfői) és bői (nemzetségfői) testőrség és kíséret?
Minden Úr és Bő a rangjához és gazdagságához mérten rendelkezett egy szűkebb testőrséggel és egy bővebb kísérettel.  Az őrség és a kíséret tagjai gyakran nem a törzsből, hanem törzsön kívüli körből kerültek ki.

57, Mik a nemezhajlék, a jurta főbb részei?
Oldalrács, tetőlécek, tetőkarika, esetenként tartóoszlopok, ajtó, szőtt szalagok, bőrszíjak, bőrszegek, vászonborítás, nemezborítás

58, Személyek és berendezési tárgyak helye a nemezhajlékban (alaprajzként)

59, (Jellemzően) milyen életmódot folytattak honfoglaló eleink?
Pusztai nagyállattartó, legelőváltó/szállásváltó

60, Kire mondjuk, hogy "bő" és kire, hogy "ín"?
A bő eredetileg – valószínűleg – a nemzetségfő magyar neve. (a bőség alakban maradt fenn)
Az ín eredetileg a szolga magyar megfelelője, esetleg köznép értelemben is használták. (az ínség alakban maradt fenn)

61, Lehetett-e többnejűség, illetve többférjűség?
A többnejűséget joggal feltételezhetjük egyes törzseinknél ( pl. a kálizoknál)
ellenben többférjűséget, lévén  apajogú társadalomban éltünk ki kell zárnunk

62, Mik a tárgyi bizonyítékai, hogy eleink nem csak „nomadizáltak”, pásztorkodtak, hanem a növénytermesztés is szerves részét képezte a társadalmuknak?
A sírjaikból előkerülő sarlók, szőlőmetsző kések, kapák, ekepapucsok, stb…

63, Mi a valóság a "nyereg alatt puhított hús" fogyasztásával kapcsolatban?
Ostoba, esetleg direkt rossz szándékú félreértés elhíresülése. Nem étkezésre, hanem a lovak hátának kisebesedéseinek gyógyítására használtak nyershúst.

Ősi hitünk, mesék, mondák

64, Melyik monda örökíti meg, az Árpád-ház megalapítójának születése körüli csodás eseményt?
Az Emese álma monda, mely szerint: „…álmában egy „keselyű-forma” madár jelent meg,     rászállott és ettől teherbe esett; méhéből rohanó víz fakadt, meggyarapodott, de nem a   maga földjén…”.  Ez a madár a Turul volt, a  fiút pedig  Álmosnak nevezték el.
A honfoglalás mondában a Turul vezeti a magyarokat  Attila földjére

65, Melyik mondában szerepel a Hunor-Magor testvérpár és kik ők?
Csodaszarvas mondájának hősei Hunor és Magor.
Ménrót fiai, akiktől a monda szerint a hun és a magyar nép származik. A testvérpár a csodaszarvast üldözve, illetve általa vezetve talál új hazát a Meótisz mocsarainál.

66, A monda szerint mit adott cserébe Szvatopluk a fehér lóért, az aranyos nyeregért és a kantárért?
földet, füvet és vizet – tehát az országot

67, Mi a sámán szó ősi magyar megfelelője és mi a “lova”, továbbá mit eszik ez a „paripa”?
Táltos és a lova a sámándob, a “táltos paripa”
A táltos dobját parázzsal kell „etetni”, a használat előtt melegíteni

68, Hogyan épül fel a kerek világ, a X. századi magyarok világképe szerint?
Három szintből épül fel (alsó világ, középső világ, és felső világ). Az alsó- és a felső világ a szellemek lakóhelye, míg a középső világ a létező dolgok, a tárgyak és élőlények világa. Ezeket a szinteket a Világfa köti össze. „A világ köldökén” áll, a gyökerei az alsó világba, a törzse a középsőbe, az ágai a felső világba nyúlnak.

69,Miért nem szabad a jurta küszöbére lépni és a tűzbe szemetelni?
A küszöbre nem szabad rálépni, hogy nehogy megsértsük a háziak őseit és segítő szellemeit ezáltal magukat a háziakat is
A tűzből az ősök, a szellemek figyelnek. Tisztelete ezért is elemi kötelesség.

70, Sorolj fel néhány, a IX. századi Magyarok által szentnek tartott állatot!
Turul, sas, szarvas, medve, farkas, “griff”, fehér ló,

Viseletekkel kapcsolatos

71, Milyen anyagokat használtak/ használhattak a X. században elődeink a viseletkészítéshez?  Sorolj fel ezek közül hármat!
Növényi eredetű: len (lenvászon), kender ( kendervászon)
Állati eredetű:  gyapjú (nemez, gyapjúszövet - posztó), selyem, állatbőr (szőrmék, cserzett bőrök)

72, Mit tart a tudomány a leginkább valószínű, X. századi magyar lábbelinek?
Bőr, vagy nemez csizmát, amelynek orra egyaránt lehet egyenes és enyhén felkapó, valamint hegyes és enyhén gömbölyded is.

73, Milyen módokon díszítették a viseleti alapanyagokat a X. században?
kelmefestés, rátétvarrás, hímzés, fémdíszítmények felvarrása (kinek-kinek törzsi szokájoga és társadalmi helyzete szerint…)

74, Nevezz meg az alábbiak közül 5 viseleti elemet és nevezd meg funkcióját
Hátibőr: nyakba akasztható, hátat védő szőrös bőr
Szűr: vastag gyapjúposztóból készült ujjas köpeny
Kaftán: hosszúkabát jellegű felsőviselet
Szokmány: vagy elöl záródó (néha belebújós) félhosszú vagy hosszú felsőviselet
Pendely: hosszúing
Párta: női fejfedő
Suba: 5-7 (vagy több) juh szőrös bőréből készült bokáig érő bunda
Övkendő: női öv
Mejjes: Elöl zárt hátul általában nyitott rendszerint derékig érő felső viselet
Süveg: fejfedő, elsősorban férfiviselet, de finomabb anyagból női is lehetett

75, Mit jelképez a férfiöv? Mi a felövezés?
Az öv jelzi viselője szabad jogállását és társadalmi-, valamint vagyoni helyzetét a felnőtt férfiak között.
A felövezés az a szimbolikus cselekmény, amellyel a fiút férfivá avatják.

76, Sorolj fel néhány férfi és női fejfedő/fejdísz elnevezést, azok közül, amelyek már a X.századi viseletnek is részei voltak:
süveg, kucsma, párta, kendő

77, Milyen tarsolytípusokat ismersz?  Mit tartottak a tarsolyban?
Sima bőr-, nemez-, vagy textiltarsoly(fémrészek nélkül, vagy csak funkcionális fémrészekkel)
Veretes tarsoly (rendszerint középső záróverettel, valamint több-kevesebb díszítő verettel)
Lemezes tarsoly(általában gazdagon díszített, de előfordul díszítés nélküli ezüst-, sőt vaslemez is)

A tűzkészségettartották benne: csiholó acélt, kovát és taplót.
A tarsoly milyensége szintén társadalmi és vagyoni helyzet jelző volt.

 

Információ a gyepürendszeről:

http://www.nyilzapor.hu/gyepuvedok/gyepualapszabaly.htm

5. számú melléklet